Papp Miklós

Papp Miklós

1195 Budapest, Jókai utca 30/A I/5.
Telefon: 30 777 1751
E-mail: pappmik@gmail.com

1984-ben születtem Kispesten, amelynek tizenegy éves korom óta gyűjtője is vagyok. Néhány éves, országon belüli „kanyart” követően költöztem vissza Kispestre, ahol jelenleg is élek feleségemmel és macskáinkkal. A szintén egyesületi tag nagybátyám, Gondos Béla vezetett be a képeslapok világába, elhívva az általa és akkor még Kovách László által is szervezett budapesti, Molnár utcai cserenapokra. Ezt követően nem sokkal eljutottam a számomra első szombathelyi találkozóra is, amelynek egy máig kedves emléke a még néhány éven át meglévő, opcionális ausztriai utazás is (így láthattam az ezt követő időben pl. a Puchbergben üzemelő Szamos-boltot, vagy ehettem remek osztrák, ún. késes fagyit). Mindmáig emlékszem onnan a zsúfolásig telt kollégiumi teremre, ahol szó szerint lépni is alig lehetett a többi gyűjtőtől. Sokáig megvolt az a soproni kápolnát ábrázoló képeslapom is, amit Juhász Árpitól vettem, megkockáztatom, hogy a reális ára töredékéért. Ezúton is köszönöm a kezdeti támogatását neki és a többi gyűjtőtársnak is!

Gyűjtött témáim:
Helytörténet: Kispest, Jászfényszaru, Mezőhegyes, Belső-Ázsia (Tibet, Mongólia, Nepál, Bhután főleg).
Egyéb témák:

• különleges lapok (átvilágíthatóak, mozgatható, ún. mechanikus lapok, érdekes anyagokból – bőr, parafa, nyírfa, fém stb. – készült lapok, berakásos – élővirág, haj, ruhadarab, egyedileg gyártott – lapok);
• fotó alapú humor és montázs (éjjeli humoros, jövőbeli városképek, utcán a kamera elé „helyezett” társaságos lapok),
• buddhizmus;
• szép keretes városképes lapok (ahol a kereten van a hangsúly);
• izgalmasabb hátoldalú lapok (szép és/vagy ritka bélyegzések, felülnyomások, írásképek, híres embereknek vagy általuk írt lapok, vagy amin pl. titkosírás, megmosolyogtató levélváltás található);
• konkrét dátumot a képes oldalon nyomtatva feltüntető lapok (év, hónap, nap) – a cél egy teljes éves öröknaptár;
• moziépületek;
• pálos témájú lapok;
• Mária-kegyhelyek;
• kártyázás;
• Csontváry- és Hieronymus Bosch-festmények képei;

Az 1945 előtti kispesti anyagom immáron cca. 500 darabot számlál, amihez huszonhét év gyűjtésre és sok utánajárásra volt szükségem, talán erre vagyok a legbüszkébb.
Amellett, hogy kikapcsol, rengeteget tanulok a gyűjtés által: topográfiát, történelmet, egy önálló gyűjtési ág csínját-bínját, számos gyűjtőt is megismerve, akikkel sok tartalmas eszmecserét folytathattam. Az egyesületi lapokban és alkalmasint az éves kiállításunkon közzéteszem gyűjteményem egyes darabjait, emellett tervezek önálló kötetet is kiadni (elsőre a kispesti lapjaimból).
Jövőbeli terveim: Önálló képeslapos könyv kiadása Kispestről, kiállítások összeállítása kispesti kiállítóhelyeken, a gyűjteményem további gyarapítása börzéken, cserenapokon.

A bemutatott képeslapok:

Kispesti népkonyha
Az egyik legritkább képeslapom, mégis szerencsémre két példányban is megvan: az egyiket Csehországba küldték 1914 szeptemberében, a másikat tábori postával 1918 szeptemberében, ezek alapján vélhetően a háború teljes időtartamában működhetett. Az utóbbi lapot ráadásul közvetlenül a konyháról adták fel (szöveghűen): „Kedves Józsikám! Most ismét írok tegnap is írtam két lapot, ma szombat van ma éppen töltött paprikát főztünk, tegnapelött csütörtökön gómboc levest főztünk a te kedvenc levesedet. A keresztmama és a nagymama tollat foszt a kocsiszinbe. Most már többet nem irhatok mert már kifogytam majd máskor többet irok. Csokolunk mindnyájan. Manci.”
A képen a legkisebbektől a legidősebbekig mindenki látszik, és bizonyára volt is bőven teendőjük az első világégés alatt. Az apropó szomorú, de a lap maga mégis élettel teli, ami miatt éke a kispesti anyagomnak.

Apollo bioszkop
Ez a budapesti Apollo sátormoziról készült felvétel jól mutatja egyrészt a korai mozizás helyigényét (a felszerelés szállítására használt kocsik száma; a sátor mérete, amely általában 5-800 fő befogadására is alkalmas volt), másrészt azt, hogy eleinte miért is volt könnyű a cirkuszi mutatványosokkal egy kalap alá venni ezt az épp kialakuló iparágat. Több vándormozis járta az országot, akik megítélése vegyes volt, illetve ez akár változhatott is. Erre jó példa Tepli Nándorné, akit Kispesten 1905-ben lépett fel először a sátras filmvetítéseivel, majd az 1907-es megjelenésükkor lényegében elzavarták, de nem az olajfoltos, hangos gépzakatolás miatt, hanem amiatt, amit az egyik helyi lap közölt is: „A Bioskop pénteki gyalázatos előadását, mint a közerkölcsiséget mélyen sértő, az ugynevezett férfielőadásokat az előljáróság […] betiltotta. – Nagyon helyes!” Ezek a történetek írott formában is megmosolyogatóak, azonban az olyan jellegű képanyag nélkül, mint az Apollóról készült fotó, nem tudnák úgy elénk tárni ezt az időszakot. Kifejezetten hálás vagyok a lapkiadóknak, hogy ezeket megörökítették.

Hajas képeslap
Az úgynevezett „hajas” vagy „berakásos” képeslap, amelynek a felületére valódi hajat ragasztottak, ezzel téve azt élőbbé. Az ilyen és ehhez hasonló képeslapok korán elvarázsoltak: amikor a 90-es években megláttam, hogy Balázs Károly Galántai Gyula élővirágos lapjairól külön kötetet adott ki, vagyis hogy egyáltalán létezik olyan, hogy élővirágos képeslap (lap, amire egy szárított virág került rá sima ragasztással), megmozgatta a fantáziámat. És ahogy teltek az évek, úgy jöttek szembe a valamilyen értelemben, de rendhagyó, általam játékosnak tartott lapok is: a bőrből, parafából, nyírfakéregből, fémből, puzzle-ből, poháralátétből készültek, azok, amiket akár már a 10-es években, akár a háború után lemezjátszón meg lehetett hallgatni, amin matrica van vagy CD-korong, amire tollat, homokot, csillámot, bársonyt, kis szövetdarabból mini ruhákat ragasztottak. Az ún. mechanikus vagy valamilyen optikai játékot rejtő lapokat szintén ide, a játékosabbak közé sorolom: amiken kinyitható egy-egy ablak, görgethető egy kis képeket megjelenítő korong, a fényhez tartva átvilágíthatóak, és valami egészen mást látunk rajtuk, vagy éppen ugyanazt, de mégis máshogy. És a lapkiadók fantáziája kimeríthetetlennek bizonyult.

4. kép: Máriaradna (Partium), kegytemplom és keresztalja 1898-ból, melyet Miczi küldött Gyertyánffy Satzinak azzal a szöveggel, hogy „Imádkoztam érted, hogy légy jó.” A legelső gyűjtési témám Kispest mellett a templomos lapoké volt. Az egyesületi hírlevélbe is az akkori 150 darabos gyűjteményemmel kerültem be (tizenegy évesen), mindenevőként, ami a vallásos épületeket, imaházakat illeti, legyen az afrikai, dél-amerikai vagy ausztrál. Az évek, évtizedek során ez a gyűjtési fókusz sokat tisztult, szűkült, végül „megálltam” a kegytemplomoknál és a pálos vonatkozású képeknél, amely így sem kis szelete ennek az eredetileg beláthatatlanul tág területnek. A lap kiadója a müncheni Ottmar Zieher, aki papírkereskedőként kezdte pályafutását. Később írószerboltot nyitott, majd a profilba ékszerkészítés is került, végül művészeti kiadót alapított. Zieher festőkkel, grafikusokkal dolgozott együtt, és már az 1895-ig bezárólag, a képeslapok első nagy felfutása alatt egyes források szerint hatezer színes látképes lapot jegyez. A nevét is továbbörökítő fia 1952-ig vitte tovább apja cégét és hírnevét.

5. kép: München éjjel, 1897-ben. Több, számomra kedves laptípust is megtestesít ez a darab.
Egyrészt bizonyíték arra, hogy a nyári strandolás közben látható „Balaton éjjel” feliratú, teljesen fekete lap nem a semmiből jött, ennek is megvannak az előzményei. Az ilyen levelezőlapoknak van hagyományos és a fekete részt fény felé fordítva úgymond átvilágítható, humoros képet felfedő variációja. Ez a konkrét képeslap az első típushoz tartozik, itt a humor forrása maga a feketeség.
Másrészt azokat a képes levelezőlapokat külön kategóriaként gyűjtöm, ahol nem maga a kiemelt kép a hangsúlyos, hanem sokkal inkább a keret. Az ehhez hasonló, barokkosan túldíszített kőnyomatos képeknél különböző, a szentek attribútumaihoz hasonló jegyek jelennek meg. Ilyenek pl. az adott városhoz, országhoz vagy hangulathoz passzoló növény- és állatfélék, jelen esetben jobbra a sörös korsó körül a komló, a maláta (vagy árpa), balra a reggeli madárcsicsergést életre keltő cinke és fecske, a havasi gyopár, melyik lapra éppen mit látott oda passzolónak a kiadó (aki történetesen szintén Ottmar Zieher).
Harmadrészt a lapot Anna von Klapkának, császári és királyi tábornoközvegynek küldték Brnóba. Itt rögtön felvillan a kutató az emberben, hogy vajon volt-e Klapka Györgyön még a monarchiában más tábornok, akinek az özvegyéről szó lehet, így hívták-e egykori feleségét (sajnos nem), hol lehet tovább kutatni, utánanézni. Olykor azonban kincsekre bukkanhatunk, ha akár csak a saját anyagunkat ezzel a kíváncsisággal nézzük át (így találtam a csereanyagomban pl. egy, Örkény István feleségének címzett lapot, amiben „Pistát” is üdvözlik).

6. kép: Milleniumi képeslap Török A. és Társa felülnyomással (1896). Minden lap potenciálisan több lehet önmagánál, vagyis annál, amit a képes oldala ábrázol. Emiatt fordítok meg közülük annyit, amennyit csak tudok, hogy megnézzem, rejt-e szép bélyegzést, írásképet, alkalmi bélyeget, rányomott reklámot, bármit, ami külön figyelmet érdemel.
A milleniumi litográf sorozat a megjelenése óta nagy népszerűségnek örvend: van, aki a 30 darab ötkrajcáros díjjegyes, ritkább verziókat gyűjti csak, van, aki a 32 darabot tartalmazó kétkrajcáros, kvázi teljes sort, vannak, akik a különböző, Hunyadi Keserűvíz és más cégek által reklámlapként felhasznált variánsait. Ebbe a sorba illeszthető be egy eredetileg 1897-ben alakult cég, amelynek szecessziós épületét ma is láthatjuk az V. kerületi Szervita téren. 1906-ra ez a vállalkozás Török. A. és Társa Bankház Részvénytársaság lett, noha mindmáig nem tudni, ki volt „Török A.”, ha egyáltalán valós személyt rejt a rövidítés. A milleniumi lapokból hatalmas számban felvásárolt, és a hátoldalára nyomta rá a maga osztálysorsjátékának a szövegét, így kreálva a lapból egy mai értelemben vett lottószelvényt, érvénytelenítve a díjjegyet. A reklámértékről a hol ráragasztással, de színesen, hol pl. piros, lila egyszínnyomással rányomott mosolygós női alak és egy keresztnévre kitalált versike gondoskodott, mint ezen a képen:
„A sok sok nyeremény közül
Egy Önnek is jut itt,
Föltéve, hogy a fenti számmal
Játszani fog – JUDIT.”